Információs Társadalom- és Trendkutatásért Alapítvány

Az Alapítványról

Projektek

Közhasznúság

Kapcsolat

Projektek - az Információs Társadalom- és Trendkutatásért Alapítvány legfrissebb kutatásai, eredményei

„Az öregedő társadalom kihívásai”kutatási projekt

Magyarország egyelőre nem szentel megfelelő figyelmet annak a látásmódnak, amely az öregedő társadalom és a befogadó információs társadalom aktív eszközeit és lehetőségeit a gazdasági-társadalmi versenyképesség, a foglalkoztatás, az iskolázottság, a képességek növelése, valamint az ezek révén elérhető piaci lehetőségek, produktivitás és növekvő belső fogyasztás szempontjából közelíti meg. Nincsenek társadalmi üzenetek arra vonatkozóan, hogy az információs társadalom „mit kezdjen” az idősekkel, illetve mit kezdjenek az idősek az információs társadalommal.

Az ITTK Alapítvány a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal támogatása révén egy komplex kutatási programban tárta fel az idősödő társadalom és az információs társadalom problémakörének aktuális, hazai kérdéseit, illetve az eredményekre támaszkodva javasol szakpolitikai beavatkozási lehetőségeket.

Hazánkban jelenleg körülbelül 3,8 millió 50 évnél idősebb ember él, ugyanakkor ennek az öregedő rétegnek a

  • foglalkoztatási (például az 50-64 év közöttieknek mindössze 32 százaléka, míg a 60-64 év közöttieknek csak 14 százaléka dolgozik),

  • iskolázottsági, képzési (például az elmúlt három évben az időseknek mindössze 14 százaléka vett részt szakmájához kapcsolódó tanfolyamon, képzésen),

  • nyugdíjba vonulási (például a nyugdíjba vonulók 90 százaléka ezt jóval a korhatár betöltése előtt megteszi hazánkban),

  • IKT eszközhasználati mutatói (például az 50-75 év közöttiek 28%-a nem használ mobiltelefont, 61%-nak nincs otthon internethozzáférési lehetősége)

elképesztően rosszak. Magyarország nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy már rövidtávon ne változtasson ezeken a mutatókon, hogy ne használjon ki minden lehetőséget annak érdekében, hogy e többmilliós réteg szociális, gazdasági, információs társadalmi integrációja belátható időn belül megerősödjön.
Magyarország egy gyorsuló ütemű demográfiai egyensúlyvesztés korszakába lépett: miközben a következő évtizedekben a lakosságszám 10-20 százalékkal fog csökkenni, ugyanakkor az európai átlagnál gyorsabb mértékben fog öregedni a társadalmunk. 2050-ben a 80 évesnél öregebbek aránya el fogja érni a 27 százalékot az összlakosságon belül, aminek következtében a munkaképes korú népesség száma 16%-kal fog csökkenni, azaz már csak 2 aktív munkavállaló – a jelenlegi 5 helyett – fog eltartani egy inaktív időst.
Mindez radikális változásokat fog előidézni, kikényszeríteni a közeljövőben nem csak a nagy ellátórendszerek átalakításában, hanem a generációk közötti – ma még nem is érzékelhető – feszültségek kezelésében is. Kutatásunk során az idősödés folyamatát a munkaerőpiaci aktivitás, a társas kapcsolatrendszer, a szellemi-fizikai aktivitás, a független és tartalmas élet, a technológiai újítások iránti nyitottabb attitűdök mértéke és elkopása, visszaszorulása dimenzióiban vizsgáltuk.

Új szemlélet kell

Drasztikusan át kell alakítanunk az idősekről, az idősödés folyamatáról való gondolkodásunkat. Például számos nemzetközi szervezet, statisztikai hivatal meghatározása szerint a 75 év felettiek tekinthetők időseknek, miközben hazánkban a munkaerőpiacon már a 45 év felettieket idősként definiálják. Kutatási eredményeinkre támaszkodva az idősödő társadalmak problémájával foglalkozó elméleti és gyakorlati modellek közül mindenképpen hatékonynak és követendőnek tartjuk a társadalmi környezet jelentőségét kiemelő, valamint a produktív, a társadalmi aktivitást hangsúlyozó időskor megközelítésmódokat.
Az idősek társadalmi környezetének (családtagok, barátok, szomszédok, volt munkahely, közintézmények) meghatározó szerepe, jelentősége van a generációk közötti szolidaritás erősítésében, illetve a kommunikációs távolság csökkentésében. Az idősek közvetlen társadalmi környezetének kell/kellene biztosítania azokat a hidakat, normaközvetítő mechanizmusokat, amelyeken keresztül áramolni tudnak mind a többségi társadalom elvárásai az idősek felé, mind e réteg igényei, szükségletei a népesség aktív tagjai felé. Ezzel szemben azt tapasztaltuk, hogy pillanatnyilag Magyarország egyszerűen nem tud mit kezdeni az idősekkel, nem tudjuk, mi a célunk e népességgel, az idősek nem tudják mi a társadalom elvárása velük szemben. E sajátos helyzetben sem az ország, sem maguk az idősek nem tekintenek erőforrásként, mobilizálható tőkeként a saját egészségi állapotukra, a szellemi-fizikai aktivitásukra, a köz érdekében aktivizálható szabadidejükre és tudásvagyonukra. Ennek az új megközelítésmódnak az erőssége, hogy magát az egyént állítja a gondolkodás középpontjába, nem a nyugdíj-, tb- és szociális központú szemléletet.

Az aktív idősödés indikátora az IKT használata

Az idősödő társadalom problémavilág kezelésében mindenképpen az „aktív időskor” megközelítést és eszközrendszert kell alkalmazni, amelyen belül a kutatás során az egyén szintjén megjelenő pszichés-egészségi, társas-közéleti, szellemi és fizikai aktivitás dimenzióit emeltük ki. Többek között megvizsgáltuk, hogy az IKT eszközök elfogadottságát, elutasítását ezek a hatások milyen erősen befolyásolják. Várakozásunkkal ellentétben nem a társas, hanem a szellemi aktivitás (olvasás, tudásszerzés, stb.) mértéke befolyásolja leginkább az IKT eszközök elfogadottságát.
Az általunk vizsgált dimenziók kapcsolataiból a következő hatásmechanizmus rajzolódott ki. Amennyiben például állami beavatkozásokkal a legnagyobb multiplikátori hatást szeretnénk elérni az idősek körében, azaz ha végeredményként növelni szeretnénk a foglalkoztatást, az életminőséget, úgy:

  • a gazdasági aktivitást leginkább a szellemi állapot befolyásolja,
  • a szellemi állapotot, aktivitást viszont legerősebben az IKT eszközök használata befolyásolja.

Azaz az IKT eszközök hozzáférésének, használatának javítása alapvető fontossággal bír az idősek körében. Erre az államnak kiemelt figyelmet kell szentelnie, hiszen a digitális világ eszközeinek kimutatható hatásai vannak az idősek életminőségének, szellemi aktivitásának javításában. Az adatok érdekessége tehát az, hogy a héttérben nem az anyagi, vagyoni állapotban való változtatás igénye vagy motivációi állnak, amire első megközelítésben logikusan gondolnánk, hanem a szellemi és társas aktivitás, amelyek sokkal inkább tekinthetők az idősek életminőségének kulcstényezőinek.
Ugyanakkor sajnos megfigyelhető egyfajta digitális Máté-effektus is: az IKT eszközök használatát leginkább a szellemi aktivitás befolyásolja, míg az IKT eszközök használata révén leginkább a szellemi állapot, aktivitás mértéke növelhető, azaz akiknek sok kulturális tőkéjük van, azok még többet fel tudnak halmozni az IKT eszközök használata révén.
Az adatainkból egyébként kitűnik, hogy az idősödő korosztály igen jelentős foglalkoztatási tartalékkal rendelkezik: az 50-64 év közöttiek közel 20 százaléka dolgozna, ami magas aránynak mondható. Sok kényelmetlenséget (például túlóra, tanfolyam) is vállalnának, ugyanakkor meglepő módon a távmunkát nagyon kevesen tartják vonzónak (9%), aminek hátterében úgy gondoljuk, az húzódik meg, hogy az idősek egyértelműen a személyes, közvetlen kommunikációt preferálják minden társas helyzetben, szemben a telefonnal vagy az online lehetőségekkel.

Az idősek információs társadalma erősen rétegzett

Az előzőekből következik az a megállapítás is, hogy azok, akiknek legnagyobb szükségük lenne az IKT eszközök életminőséget javító lehetőségeire, azok a leginkább elutasítók. Ennek következtében azt tapasztaltuk, hogy az idősek információs társadalma igen erősen szegmentált.
Azokban a háztartásokban, ahol élnek 50 év felettiek, ott a PC- és internetellátottság aránya (33% és 30%) majdnem azonos, amiből az következik, hogy akik beruháznak számítógépbe, azok gyakorlatilag internetet is előfizetnek.
A kutatás során kiemelt célcsoportként kezeltük az 50-64 év közötti célcsoportot, ugyanis az uniós statisztikai megközelítés értelmében ezt a korosztályt még munkaképes korúnak kell tekinteni. E korosztály 44 százaléka hozzáférhet otthon számítógéphez, míg 39 százalékuk internethez is. Ez igen kedvező képet mutat, ugyanakkor rákérdeztünk arra is, hogy a háztartásban elérhető internetet az elmúlt héten milyen gyakorisággal használják a gyerekek, a szülők és a nagyszülők, azaz a különböző generációk. Itt már egy markáns, generációs különbség, szakadék képe vetült elénk: miközben minden generációnál a napi használat dominált, azt láttuk, hogy a gyerekek 52 százaléka, a szülők 36 százaléka, míg a nagyszülőknek már csak 4 százaléka használta a háztartásában elérhető internetet a kérdezést megelőző hét minden napján.
Ennek következtében az IKT eszközök hétköznapi, rutinszerű használatát mutató információs írástudás terén már valóban jelentős lemaradást tapasztalunk a felhasználók között is. A nyomtatással, az e-mailek olvasásával és válaszadásával, egy adott weboldal megtalálásával az idős felhasználók körülbelül egynegyede boldogul külső segítség nélkül, de meglepő módon, még az olyan általánosnak és egyszerűnek tekinthető alkalmazás, mint a mobiltelefonon való sms-küldés is csak a válaszadók 47 százalékának megy segítség nélkül. Az idősödő korosztály körülbelül egyötöde képes arra, hogy önállóan használjon e-közigazgatási szolgáltatásokat, önállóan keressen a weben, dokumentumokat töltsön le, nyomtasson. Mindez azt mutatja, hogy a viszonylag jó IKT ellátottsági adatok mögött nem lehet felfedezni egy rejtett, jó alapokkal rendelkező információs társadalmat a hazai idősödő társadalomban.
Becslésünk szerint az 50 és 75 év közötti magyarországi lakosok közül – körülbelül – nem rendelkezik:

  • 810 ezer fő mobiltelefonnal,

  • 1.960 ezer fő számítógéppel,

  • 2.080 ezer fő otthoni internet-hozzáféréssel.

Kutatásunk eredményeire támaszkodva úgy látjuk, az 50 és 75 év közötti korosztályból körülbelül 396 ezer fő vásárolna otthonába számítógépet, internet-előfizetést, amennyiben ezt lehetőségei engednék. Becslésünk szerint, amennyiben ez a beruházni hajlandó réteg internethasználó lenne az elkövetkezendő 1 évben, úgy az internetet használó 50-75 évesek aránya pontosan 10 százalékponttal növekedne (a jelenlegi 29,6 százalékról 39,8 százalékra).
Ugyanakkor igen magas az információs társadalomból kizártak aránya. Adataink szerint körülbelül 920 ezerre tehető azoknak az idősödőknek a száma, akiknek még ingyen sem kellene az otthonukba számítógép, internet, még akkor sem, ha ezek hasznosak lennének számukra.
Összességében az állapítható meg, hogy az idősek információs társadalma mintegy 4-5 évvel van lemaradva a hazai átlagértéktől, így a beavatkozási szintek és eszközök esetében a 4-5 évvel ezelőtti eszközöket kell alkalmazni. Ennek következtében az államnak – főleg a kihasználatlan kapacitásai miatt – itt kiemelt szerep jut az intenzív felvilágosítás, tájékoztatás, az oktatás és igényfelkeltés, valamint az alapvető IKT eszközök – egyéni és közösségi – hozzáférésének biztosítása terén.

Társadalmi közvetítők szerepe

Miközben elsősorban a gyerekekkel, unokákkal való szorosabb kapcsolat miatt ruháznának be az idősebbek számítógép és internet vásárlásába, ugyanakkor azt látjuk, hogy ahol már rendelkezésre állnak ezek az eszközök, ott a fiatalabbak egyáltalán nem tudják, nem akarják átadni a digitális jártassághoz szükséges tudást, tapasztalatot az időseknek. Úgy tűnik, a fiatalabb generáció nem tudja, hogy egyfajta híd-szerepe van, küldetése az idősebbek oktatása, bevonása terén. Egyelőre úgy látjuk, a fordított szocializáció egyáltalán nem működik, így a fiatalokat is meg kellene célozni felvilágosító programokkal.
De még ennél is nagyobb felelősség hárul a kortárs, azaz idősebb digitális írástudókra, akik közvetlenül át tudják adni tudásukat, tapasztalataikat. Adataink szerint a társadalmi közvetítőkre, az IKT eszközvilághoz közvetlen és személyes segítséget nyújtókra kiemelkedő szerep vár az idősek információs társadalmi integrációjában. A mentorok segítségével a digitális eszközöket használók körét átlagosan legalább ötödével lehetne növelni Magyarországon.

A kutatási projekt a következő szakaszok mentén valósult meg:

1. Áttekintettük az öregedő népesség tendenciáiból adódó gazdasági, társadalmi kihívásokat, főbb trendeket, a célcsoport információs társadalomban való részvételének jelenlegi helyzetét. A kutatási részprogram keretében közel 600 dokumentumot, kutatási anyagot, összefoglaló elemzést tekintettünk át döntő mértékben a Corvinus Egyetem és a GKI Zrt. kutatói, közgazdász hallgatói segítségével. Az eredményeket egy bevezető tanulmányban összegeztük.

2. Összeállítottuk a kutatás során használt alapfogalmak gyűjteményét.

3. 14 fókuszcsoportos vizsgálatot folytattunk 76 fő, 50-75 év közötti idős részvételével. A fókuszcsoportok kialakításánál szempont volt az életkor – 50-65 évesek; 66-75 évesek –, a munkaerőpiaci aktivitás illetve inaktivitás, a települési hovatartozás – Budapest/nagyváros; kisváros/falu –, az iskolai végzettség, a nem illetve a családi állapot – egyedül él, párban vagy nagycsaládban. Kutatásunkban a számítógép- és internethasználatra is fókuszáltunk, ezért külön két vegyes csoportot toboroztunk nethasználókkal és nem nethasználókkal.

4. Országos, nagymintás, reprezentatív (iskolai végzettségre, lakhelyre, nemre, életkorra), személyes lekérdezésen alapuló kérdőíves vizsgálatot végeztünk az 50-75 év közötti magyar állampolgárok között a TÁRKI Zrt. segítségével. Az adatokat 4 tanulmányban foglaltuk össze:
A kutatás kérdőíve
Az aktivitás szerepe az IKT időskori felhasználásában
A magyarországi idős korosztály információs írástudása és motivációi
Hogyan verjünk hidat az idősekhez? Az 50 év fölöttiek kommunikációs és kapcsolathálózatának néhány jellemzője

5. 10 darab nemzetközi legjobb gyakorlatok gyűjteményét is összeállítottuk e-egészségügy, e-közigazgatás, e-learning, társadalmi kapcsolatok, munkavállalás, valamint a szélessávú platformok területén.

6. 50 fő részvételével kísérleti kutatást végeztünk a komoly játékok (Wii) rehabilitációban betöltött lehetőségeiről egy idősek otthonában.

7. Kialakítottunk egy predikciós modellt, elemzési keretrendszert a GKI Zrt. segítségével, amelynek segítségével az általunk vizsgált pszichés-egészségi, társas-közéleti, szellemi, gazdasági és fizikai aktivitás dimenziók beavatkozási hatásmechanizmusainak erősségét és irányát vizsgáltuk.

8. Két szakmai workshopot tartottunk a témakör kutatásában érintett intézetek, tanszékek, valamint szakértők, civil szervezetek és döntéshozók bevonásával a szakpolitikai beavatkozási irányok meghatározása céljából. A két szakmai beszélgetésen összesen 19 szakértő vett részt többek között az MTA Szociológiai Intézet, az NJSZT, az Inforum, a MEH EKK, a BME, a Teleház, az IT-mentor Egyesület, stb. részvételével.

9. Végül a projekt eredményeit egy remek hangulatú, interaktív zárókonferencia keretében mutattuk be egy körülbelül 50 fős szakmai közönségnek Tatán. A kutatás eredményei többek megjelentek az Információs Társadalom szakfolyóirat 2009/4-es Idősödő társadalom tematikus számában, a Kossuth Rádió reggeli 180 perc, valamint a Szonda tudományos magazinban és számos online és hagyományos napi és hetilapban.

A zárókonferencia előadásainak ppt-i
Molnár Szilárd - A magyarországi idősödő társadalom kihívásai kutatás
Sólyom Barbara – „Nem merek próbálkozni, mert félek, hogy vírust okozok.” Az idősek viszonya az információs társadalomhoz
Gyarmati Andrea – „Nekem még ingyen sem kellene”, avagy az internet elutasítása mögötti tényezők
Rab Árpád – Mozdulatlan mozgás - kódolt kudarcok
Pocsarovszky Károly – Az időstársadalom várható kihívásait kezelő gazdaságpolitikai beavatkozási területek azonosítása

Képek a workshopokról és a zárókonferenciáról

Az információs társadalom fejlesztésének lehetőségei Magyarországon (K/986-MENET/2008/T1)

A program a Miniszterelnöki Hivatal támogatásával, az eMagyarország Program keretében valósult meg.

„Az információs társadalom fejlesztésének lehetőségei Magyarországon” címmel egy átfogó kutatási programot hajtott végre az Információs Társadalomért- és Trendkutatásért Alapítvány.

A projekt megfogalmazásakor úgy gondoltuk, a világgazdasági válság, a recesszió talán alkalmat nyújthat Magyarország számára az eddig elmaradt társadalmi modernizációs programok felgyorsítására, végrehajtására. Összességében úgy látjuk, a stratégiai célok meghatározása, a programok, beavatkozási pontok kijelölése általában jó ritmusban és helyes hangsúlyokkal meg is történik hazánkban, azonban a végrehajtás általában már hagy kivetnivalót. A magyar gazdaság, a magyar társadalom eddig követő magatartást tanúsított, ami különösen igaz volt az információs társadalom építésére. Az ezen belül megfogalmazott stratégiai célok kevésbé vették figyelembe a magyar társadalom sajátosságait, a magyar gazdaság érdekeit, igényeit. Az ország adottságainak kihasználására, a helyi lehetőségek és energiák mozgósítására építő exportorientált, a fejlődés emberi előfeltételeire és a környezettudatos gazdálkodásra építő kiút kialakításában az információs társadalom eszközeinek lehetőségét kevésbé ismerjük. Különösen azért, mert az ország kettészakadóban van, a leszakadó földrajzi területek és társadalmi csoportok problémái csak kevéssé kezelhetőek a fejlett országokra jellemző eszközökkel.

A magyar társadalom digitális megosztottsága egyre mélyül, aminek következtében a társadalmi kohézió meggyengül, a gazdaság igényeit egyre kisebb réteg képes kielégíteni, azonban a foglalkoztathatóság növeléséhez elengedhetetlen az idősebb nemzedék, a hátrányosabb helyzetűek bevonása. A megosztottság elmélyülése gyengíti a kisközösségek, egyének alkalmazkodó képességét, rontja a bizalmat, a társadalmi normák átadásának mechanizmusait. A társadalom tudásának, képességeinek modernizációja egyszerűen elválaszthatatlan az információs társadalom jellegadó infrastruktúrájának, a szolgáltatásoknak, valamint a lakosság új típusú készségeinek fejlesztésétől.

Ennek megfelelően kutatásunk legfőbb céljai két pontban, két kutatási irányban összegezhetők.

1. Az állampolgárok és a kisközösségek szintjén eddig megvalósuló információs társadalmi projektek eredményeinek feltérképezése, összegzése:

1.a.) Kiemelten kezeltünk néhány, az információs társadalom fejlesztésével kapcsolatos program eddigi eredményeinek bemutatását:

  • Brunszvik Teréz program - pdf

  • e-Önkormányzatok támogatása, fejlődés - pdf

  • eMagyarország pontok hálózata - pdf

  • A távmunka elterjedése - pdf

  • A könyvtárak szerepének vizsgálata - pdf

1.b.) Megvizsgáltuk az e-közigazgatási, szélesebb értelemben az e-közszolgáltatások lehetőségeinek kiszélesítését, társadalmi elfogadását az idősebb (50+) lakosság körében - pdf
1.c.) Esettanulmányokat írtunk a szélessávú hálózatok hazai helyzetéről - pdf
1.d.) Kiemelten kezeltük a kisközösségek revitalizációját, a helyi erőforrások mozgósítását elősegítő közösségi informatikai modell szerepének vizsgálatát - pdf

2. A magyarországi sajátosságokra reflektálni képes információs társadalom fejlesztési víziók azonosítása:

2.a.) A nemzetközi és nemzeti, az információs társadalommal kapcsolatos stratégiák gyűjtése, annotálása - pdf

2.b.) A hazai stratégiák nemzeti sajátosságokat felvonultató elemeinek elemzése, valamint a további fejlesztési lehetőségek, irányok azonosítása

  • Az információs társadalom politikáról, új megközelítésben - pdf

  • A magyar információs társadalom fejlődésének tanulságai, a közeljövő kihívásai - pdf

A digitális és internetes televíziózás lehetőségei a helyi- és civil műsorkészítők számára

A fenti címmel jelent meg az Információs Társadalomért és Trendkutatásért Alapítvány legfrissebb kiadványa.

A teljes terjedelmében letölthető füzet napjaink izgalmas kihívásai, az új televíziózási technológiák világába vezeti be olvasóját. A fejezetekben tematikusan áttekintjük a jogi-szabályozási környezetet, a technikai körülményeket, fókuszba helyezünk néhány érdekesebb nemzetközi példát. Ám munkánk elsődleges célja nem csak az ismeretterjesztés, hanem az életszerű, gyakorlati tudás "kézbe adása" a helyi és a civil műsorkészítők számára. Hiszünk abban, hogy a tévézés megváltozott világa nem csak új költségeket, szabályokat, kiadásokat, hanem új lehetőségeket, interakciót, fejlődést is rejteget magában. Ezért kiadványunkban ajánlásokat, tippeket, működő modelleket és trendjóslatokat gyűjtöttünk csokorba, bízva abban, hogy minden Olvasó talál maga számára értéket.

A kiadvány csak digitális formában jelenik meg, szabadon terjeszthető és sokszorosítható. A füzet teljes terjedelmében tölthető az Alapítvány weboldaláról.

A füzet olvasását nem csak a fentebb megnevezett szakembereknek, de az információs társadalom iránt érdeklődő minden szakmabelinek és lelkes laikusnak is ajánljuk. A kiadvány létrejöttét a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal támogatása, az Apponyi Albert program keretében kiírt Mecenatúra pályázat tette lehetővé.

A kiadvány .pdf formátumban